A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 1., szerda

Farsangoló ÖRÖKIFJAK élet receptje - írta Szalay Tünde

Farsangoló ÖRÖKIFJAK élet receptje

Készült:
Szalay Tünde sparheltjén, lassú tűzön
 2012. Télutó- Böjtelő havában
(nézőpont kérdése)

„Aki az élet vizét issza, annak örök élete lesz
- akiben a forrás elhal, annak vége”
-Müller Péter-

A télben eltelt negyedév, a rövid nappalok és hosszú sötét éjszakák ritmusával, lassú tempóban, jóleső kandalló- kucorgós, tea - kortyolgató nyugalommal, nagy ünnepi pillanatokkal, érlelt januárig bennünket.
Február tájékán járva már jóval túlhaladtunk az Advent emelkedettségén, és az óévzárás pezsgő ricsajának emléke is egyre távolabb…

Agócs Írisz: Lazy boy

Még ha nem is tudjuk, hogy február (februm) jelentése tisztulás, akkor is mindnyájan érzékeljük, hogy valami történni kezd bennünk…
Müller Péter szerint van egy pont, amikor megelégeljük az addigi, túlhaladott létállapotot, és akkor lezárunk, befejezünk, változtatunk. 
Így ébredezik bennünk februárra, a kifelé vágyódás, eltelítődtünk már a csendességgel, kikívánkozunk a csigaházból, ahová a tél idejére behúzódtunk.


Agócs Írisz: Morning streching

„Minden mozog, minden forog, nincs megállás.
A teremtés lelke a ritmus.”
-Müller Péter-

Éledezik bennünk a hiány: a természet ragyogó fényei,- meleg színei,- friss illatai,- csicsergő hangjai,- a zümmögés iránt…Vágyódunk a tavaszra nagyon, de egy- egy enyhébb napon, még pontosan tudjuk, hogy várnunk kell,- csak (s)óhajtjuk,- de a tavaszpontnak (márc.21.) nem jött még el az ideje.

Agócs Írisz: Csiga ajándék

Ennek a kesernyés, elvágyódós, melankolikus télvégi hangulatnak a tökéletes ellenpólusa: a Farsang szokáshagyománya.

„…búsulnak a lányok,
ettől a nagy búsulástól
ráncos a pofájuk!”

Őseink Vízkereszttől Hamvazószerdáig már a középkortól kezdve, zenés- táncos mulatságokkal,- más tájain a világnak,- karneválokkal törték meg az évszak csendjét. Maskarákba öltözve űztek gúnyt a télből, muzsikásokkal, dramatikus játékokkal ünnepelték a tavasz közeledtét, termésvarázslással és termékenységvarázslással készültek az új élet kezdetére.


Szegedi Katalin: Elfelejtett lények boltja

Tündérek hagyatékán
Démont űző játékán
Bujaság hajlékán
Farsangnak hónapján
-Pánti Mária-

A régmúltban az ünneplésben egybeforrt, a kint (külső) és a bent (belső): a télutói tavaszremélést - a farsangi vigadalommal, téltemető szertartásokkal oldották fel,- kiűzték, elijesztették, elégették, folyóba vetették a telet, minden sötétségével együtt.
A tradíciók tiszta forrásában gyógyír van, ez a lélek vágya is: varázserőre szert tenni, győzni a sötétség erői felett, visszanyerni a hitet az újjászületésben, a kitavaszodás reményében, kint és bent...


Agócs Írisz: Légballonos bohóc

Így szép az élet, a világ!
Most korholó, hideg vagyok,- majd
Víg pajtás, hűtlen szerető,
Így bolondítjuk benned egymást
Óh, boldog farsang idő!
-Tompa Mihály-

Így a tél vége felé járva, újra felkapaszkodhatunk az élet kerekére, a tradíciók tiszta forrásából életerőre tehetünk szert, ha merítünk bölcs őseink életszeretetéből, a farsangi életünnepből.

Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből,
Mind asszonyok, mind a lányok,
Elöl bögyöt csinálnak,
Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből.
Gé, gé, gé öregasszony gégéje,
Öregasszony gégéje,
Sört, pálinkát bevenne,
Gé, gé, gé öregasszony gégéje.
(Népdal, Somogy)

Mindnyájunkat arra hívnak, hogy vessük le a búbánat rongyos gúnyáját, öltsük magunkra az öröm mágikus maskaráját.
Itt az ideje a határok feszegetésének, amikor képzeletben lovag, király, királykisasszony, tündér, varázsló, vagy akár sárkány, boszorkány, szörny is lehetsz. Nézd csak a gyerekeket, mennyire élvezik jelmezeiket, teljesen képesek átszellemülni, igazán elhinni az átváltozást.


„A gyermeki lélek ártatlan nyíltságát gyakran jelölik az emberben élő Éden mértékéül, amely a felnőtteket elvakító, sűrű anyagi lét mögött a csodák varázslatos égi valóságát szemléli.”
-Szepes Mária-
Agócs Írisz: Julijuli 

Farsangolok, felkapom hát
Pipacs piros köpenyem,
Rossz választás - kiemeli
Bíbor színű tökfejem.
-Nagy Éva-

Ilyenkor úgy teszünk, ahogyan őseink is tettek: játszunk, maskarázunk, mulatunk, táncolunk, lakomázzunk, újra tanuljuk tőlük szeretni és élvezni az életet.

Maskarások, bolondok.
Rázzátok a kolompot:
Takarodjon el a tél
Örvendezzen, aki él.
-Sarkady Sándor-

Az Örökifjak csapatával már annyiszor kutattuk, mi is a hosszú élet, az örök ifjúság titka, - talán most a Farsangban rátaláltunk?

Forrás: google.hu

A farsangoló Örökifjak élet receptje:

    Szeresd az életet!

 Ha verőfény nem szolgál, a Napnál melegedj.

  Ha jeges a házad köze, szánkával közlekedj.

  A hátra maradott ártányokat öld le.

   Ganéjtól serken a termés, reméld ezt mindég.

A tavadat minden nap lékezd, ne fúljanak meg a halak.

 A vizet állandóan folyasd által, különben béfagy.

A lakomához jó parázs kell, őrizd meg a tüzedet.

  Étkedet pedig, mindég csakis jobbra keverjed.

 Búbánatod vesd el, s ráncos pofájú sem leszel!

 Csak jól főzött pálinkát iddogálj, mástól se sajnáld.

Múlástokat – mulatságra rögvest cseréljétek!

 Ne várjátok a tavaszra, nyomban elé menjetek!

 Ropjátok az örömtáncot, telet, csúfat, temessetek!

Forrás: google.hu

Ezt sütöttük ki most itten, örökifjas lendületben.
Víg Farsangot, boldogságot merítsetek belőle,
tartson ifjan benneteket örök időkre!

Utóirat: Hazafelé óvatosan tekerjetek!

Fotó: Pictorial Collective

FORRÁSOK:
Tartalom:
Magyar Néprajzi Lexikon
Lippay P. János: Calendarium Oeconomicum Perpetuum.
Magyar Elektronikus Könyvtár
Idézetek:
Müller Péter (2001): Ji King mindennapi használatra
Müller Péter (2007): Örömkönyv
Szepes Mária (2008): Szútrák öröknaptár
Versek:
Tompa Mihály: Farsangban
Nagy Éva: Nincs egy rongyom
Sarkady Sándor: Farsang
Pánti Mária: Farsang

Képek:
Agócs Írisz illusztrációi:
Pictorial Collective: http://www.pictorialcollective.hu
Szegedi Katalin illusztrációi:
http://szegedikatalin.blogspot.com/
Jelöletlen képek: www.google.hu

Örömforrás ajánló:
Csík zenekar, örömzene: http://youtu.be/ebl21Gp6EyI
Farsang temetés, Csobotfalva : http://youtu.be/keb3kI3I36w
Akai nyugdíjasklub farsangi előadása: http://youtu.be/5WSMAPnLU6U
Agresszió terápiaJ: http://youtu.be/u-GYMifxs0U

Farsangi receptek- video bemutatóval:
Csurgatott fánk: http://youtu.be/hlYrFszSbL4
Mák virág kalács: http://youtu.be/VIVjS4No53w





2011. december 22., csütörtök

HÁLA levél - írta Szalay Tünde

Hála levél

A tél közepén járva, a természet kopárságában, a dermesztő hidegben, a mindent beborító ködös homályban, a hosszú sötét éjszakákban,- jelképesen minden megjelenik, ami emberi életünkben, szellemi fejlődésünkben próbatételt jelent.



„…De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?" Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak. Ugyanilyen az ember útja is.”
 –Osho-

Advent várakozásában napról napra felgyógyul az ember a hitetlenségből, a kiüresedettségből, az elsorvadt érzésekből.
Mire eljön a Karácsony este, reménnyel és fénnyel telik meg a hiány-gondolkodástól megfagyott szellem, szeretet érzése tölti be a rideg szívet, és önzetlen jótettek kapcsolják össze újra az embereket.
Mintha egy csodálatos gyógyulásnak lennénk tanúi: az „emberiség depresszió - terápiájának.”




***

„Vannak, akik úgy érzik, újjászületnek, ha valami nagy csapás – háború, nyomor – sújtja őket. Az elemi szükségletekhez való visszatérés fiatalító fürdőként hat rájuk; a halál szomszédságára van szükségük ahhoz, hogy újra megérezzék az élet ízét.”
-Gustave Thibon-

A hétköznapok homályában ezernyi indokot találhatunk, hogy mit - miért ne tegyünk meg magunkért és egymásért. Vég nélkül keresgélhetjük mindazt, amivel elégedetlenek vagyunk, ami hiányzik nekünk, ami elválaszt bennünket… Számtalan nyomós oka lehet az emberi élet boldogtalanságának, aki elszántan keres, az bizonyosan talál!



Valójában mit keresünk az életutunkon?
Milyen szellemiséggel, érzésekkel és tettekkel töltjük azt meg?
Mire keresünk és találunk magunknak bizonyítékokat?

A bánatra vagy az örömre? A depresszióra vagy a lelki békére? A hajszára vagy a nyugalomra? A félelemre vagy a bizalomra? A gyűlölködésre vagy a szeretetre?

 „Minden talajban megterem valamiféle virág. 
Minden napnak van valamilyen öröme. 
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”
 -Wass Albert-



A Karácsony arra is tanít, hogy emberként, magunkban hordjuk az újjászületésünk kulcsát, pontosan tudjuk, mit kell tennünk az életünkben azért, hogy boldogságot keressünk és találjunk.

Az ünnepeinkben átélhetjük, hogyan tudjuk magunkat és egymást elemelni a hétköznapok röghöz kötöttségeitől.

Igazi élet ünnepet élhetünk meg, amelyben értelmét veszti minden negatív gondolat, megbocsájtóvá, nagylelkűvé, adakozóvá válunk, mintha varázsütésre megélnénk, hogy kikerekedik a világ…

Ne csak a fotóalbum kedvéért örökítsük meg, tegyük el magunknak az emlékezetünkbe, hogy az év minden időszakában velünk lehessen.


Ne feledjük, hogy a tél kellős közepén járva is képesek vagyunk másként tekinteni a világra és egymásra, tudunk magasra emelkedni, a hit erejére rálelni, szépséget teremteni, jóságra találni.
A kiüresedettséget meg tudjuk tölteni, az elidegenedést összetartozássá tenni, a hiány - gondolkodást hálával gyógyítani, az önzés magányát összetartozássá alakítani.
 
Ha az ünnep nagy pillanataiban mindent tudunk az örömről, a békéről, a szeretetről, akkor ez a bölcsesség igenis bennünk van!


Bíztatok mindenkit, hogy írja meg most a hála levelét, öntse szavakba mindazt, amiért az életében, a találkozásaiban, a kapcsolataiban, a tapasztalásaiban, a tanulságaiban képes hálás lenni. Értékes ajándék lehet az év bármely időszakában elővenni, és emlékezni rá, mennyi értékkel és adománnyal is van teli az életünk.
„Legyen hát ez a ti utatok: élvezzetek minden pillanatot, bármely legyen is, adjatok hálát érte, leljétek örömötöket a most pillanatában és ünnepeljétek azt.”
-Osho-

Nagymamám élete sok viszontagság és temérdek munka közt telt, rendíthetetlen hittel járta az útját, az utolsó éveiben bicegve, sok fájdalommal tett meg minden egyes lépést, mégis ezt mondogatta:

„MINDEN NAP HÁLÁT ADOK AZ ÉGNEK,
HOGY BÍROM ERŐVEL!”

Így válnak ünnepeink igazodási pontjainkká, szeretteink tanító mestereinkké, az életünk a legnagyobb értékké. Adjunk hálát karácsonyi ajándékba magunknak, egymásnak, a világnak!

Áldott Karácsonyt kívánva,
Szalay Tünde

2011. december 14., szerda

Mindenki Mikulása!

“Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
  igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
  Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
  Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”(Weöres Sándor)
Augusztusban a Szívesség Net oldalán egy kérést olvastam, melyben gyerekjátékokat kértek egy érdi ovi csoportjának karácsonyi meglepetésnek. Rögtön fel is vettem a kapcsolatot a kérés írójával és ígéretet tettem, hogy a diákjaim segítségével igyekszünk egy kis csomagot összeállítani az ovisok számára. Gyűltek az ajándékok és közeledett a Mikulás. Aztán megérkezett Szent Miklós napja és útnak indultunk, Ricsi Mikulás, Szaszi Krampusz, Ildi Örökifjú, Olivér Serpa és jómagam.
És megérkeztünk a Szivárvány ovi Őzike csoportjába:


A gyerekek énekeltek, szavaltak, Ricsi Mikulás alig jutott szóhoz, nagy volt az öröm!

Aztán ajándékosztás következett:





Hamar gazdára találtak a szép ajándékok, amiket a kollégista diákok és tanárok gyűjtöttek össze a gyerekeknek!



Nagy volt az öröm, csillogtak a szemek!


Pedagógusként, az Örökifjak projektvezetőjeként és magánemberként fontosnak tartom, hogy a törődést, a gondoskodást, a szolidaritást megtanítsuk a gyerekeknek és lehetőséget adjunk nekik megélni az adás örömét, hogy felnőtt korukra felelősségteljes felnőttek legyenek!

Köszönöm, azoknak, akik segítettek abban, hogy örömet szerezhessünk ezen a napon az ovisoknak!


A fotók és a bejegyzés az érdi Szivárvány óvoda engedélyével kerültek fel az oldalra!

2011. december 5., hétfő

Miklós napi üzenet - 2011. December 6. - írta: Szalay Tünde

Az évkörben Advent idején járunk, asztalunkon már két szál gyertya ég, elérkezett Miklós napja, a Karácsony misztériumának előhírnöke.



A legendák gazdag kincsestára csodálatos történeteteket őriz Szent Miklós püspök tetteiről,- elszegényedett leányok ablakán bedobott erszényekről, megölt gyermekek feltámasztásáról, igaztalan vádakkal börtönbe vetett katonák megmentéséről mesélnek…

Szent Miklóst példás cselekedetei világszerte népszerűvé tették, az emberi emlékezet bensőséges tisztelettel őrizte meg évszázadokon át, s így vált tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok patrónusává. Alakja messze magasabb minőséget képvisel, mint amit manapság a „csoki mikulás korszak” hordoz belőle.

Szent Miklós a hagyományban égi küldött, a szeretetteli adakozás, a segítőkészség és tisztaság szimbóluma, aki nem csak a gyermekeket, de a felnőttek szívében élő gyermekit is egyaránt megszólítja.

Miklós hisz az emberi jóságban, tudja, hogy a várakozás pillanataiban, minden porcikánkban jóvá változunk, hogy méltóvá váljunk az ajándékra. Gyermeki lelkünk pedig oly kevéssel is beéri: cukorkák, dió, mogyoró, piros alma… ruhájába öltözik a szeretetünk egymás iránt.

Egy jó szóban, egy érintésben, az odafigyelésben pillanatonként születik újra és újjá az ember eredendő jósága.



Így készülődik a lelkünk a Karácsonyi születésre, a szeretet ünnepére.

Kívánjuk, hogy a hétköznapok közt mindnyájan részesüljetek ilyen fényes pillanatokból. S reggel, ne higgyetek a szemeteknek, mert bár csak egy alma, vagy csokoládé van az ablakba rejtve, de valaki a titkon szeretetét is belelehelte! 



2011. november 8., kedd

FÉL KÖPÖNYEGEM VÁLLADRA TERÍTEM - írta Szalay Tünde

Márton napi üzenet
November 11. Márton

A szeptember 29-i Szent Mihály naptól Karácsonyig tartó időszak közepére esik Szent Márton napja.
Márton legendája egy középkori lovag történetét őrzi, aki, dacolva hitetlenkedő katonáival, a dermesztő hidegben úgy segített egy koldus nyomorúságán, hogy saját pompás köpenyének felét, annak a vállára terítette.
Ahelyett, hogy tovább vágtatott volna az éjszakában, meghallotta a sötétségben a hívó szót, meglátta,- a mások szemében értéktelen kéregetőben az embertársát, belső hangjára hallgatott és jót tett vele.


Az ősi történetek, a szimbólumok nyelvén szólnak hozzánk, szivárványszínű üzeneteikkel ihletnek meg bennünket.

Mit üzen ide nekünk, az Örökifjak blog íróinak és olvasóinak Márton legendája?
Bárhol is élünk, utunk mentén sorra találkozunk olyan ügyekkel, amik megszólítanak bennünket, olyan emberekkel, akiknek szüksége lehet ránk.

Ha gyermek vagy, talán épp az ártatlan őszinteséged…



Ha kamasz vagy, tán a tüzes lelkesedésed…



Ha idős, tán az életbölcsességed…





…lehet valakinek a vándorútján,
felemelő pillanat, melengető érzés, vagy akár életmentő találkozás!

Mártonhoz hasonlóan, mindnyájunk vállán ott van egy díszes köpeny, amivel beburkolhatjuk valaki vállát. Segítséget nyújtani ezernyi módon lehet, ha szívből odafigyelünk egymásra, megérezhetjük mire hív a világ, egy találkozásban miféle lehetőségek rejlenek, mire kérlel bennünket a másik ember, akár szavak nélkül...



Márton nem fordította el a fejét, és nem hunyta be a szemét. Nem épített házat a hontalannak, még megetetni sem tudta, mert neki sem volt betevő falatja. Azt adta, amije volt, a köpenyét, és annak is csak a felét. Mégis megmentette az útjába kerülőt a fagyhaláltól, pusztán az emberségével és a szeretetével.


Az Örökifjak munkatársaiként erre bíztatunk és várunk Téged. Odafordulásra, találkozásra hívunk, mert tudjuk, hogy az élet legmagasabb pillanatai éppen az összetartozásban, a jó tettek értelmességében, az odaadó szeretetben rejlenek.
Kapcsolódj hozzánk, ha most Te is úgy érzed, szívesen mondanád valakinek az Örökifjak közösségében: „Fél köpönyegem válladra terítem”






Szeretettel várjuk véleményed, ötleteidet!
Kapcsolódhatsz hozzánk:
Örökifjak projekt facebook: http://www.facebook.com/orokifjak
Örökifjak projekt honlap: http://szivesseg.net/csoport/orokifjak

A cikkben szereplő képek forrása:
www.google.hu