Dan Buettner és csapata a hosszú élet titka után kutatva a világ "Kék zónáit" tanulmányozta, azokat a közösségeket, ahol az idősek élettel és energiával teli rekord-életkort élnek meg. Hogy mi is kell a hosszú élethez?Talán egy ok, amiért mindig érdemes felkelni, egy közösség, amiben jól érezzük magunkat vagy az a fontos, hogy mit eszünk vagy mindez együtt...?
Érdekes, elgondolkodtató eredmények, melyek nem titkok, hanem generációk tapasztalatai...
2011. szeptember 9-én, pénteken a Zöld pardonban tanévnyitó Kamaszfesztivál lesz. A szervezők ebben az évben a "Találd meg a hobbidat!" hívószót adták az eseménynek. Céljuk, hogy lehetőséget adjanak minden olyan szakkörnek, klubnak, szervezetnek, művelődési háznak, egyesületeknek és alapítványnak, akik szeretnék a serdülőkorosztályt eseményeikre, programjaikra toborozni.
A felhívás minket úgy talált meg, hogy Nagy Anita az ügyvezető a Vodafone Főállású Angyal pályázatán indult résztvevőket egy Angyaltalálkozóra invitálta és úgy gondoltuk, ott a helyünk!
A csapatunk (Kata, Marietta, Éva, Évi, István és Én) pedig elkezdetünk gondolkodni és dolgozni azon, hogy miként is tudnánk programunkba vonzani a fiatalokat.
Viszünk társas- és csapatjátékokat, lesz ötletroham faliújságunk, emberünk, aki örökifjú és még várjuk az ötleteket, fiataloktól, örökifjaktól! Jönnek velünk fiatalok és várunk örökifjakat!
Célunk, hogy a generációk közel kerüljenek egymáshoz, hogy kapcsolatok alakuljanak ki, hogy aki amiben jó és aktivizálni szeretné magát, az megtehesse és akinek pedig szüksége lenne erre a tudásra, tapasztalatra és figyelemre, az megtalálhassa. Ne hagyjuk parlagon heverni a tapasztalatinkból, az életünkből származó értékeinket, kedves Örökifjú jöjjön el erre a rendezvényre beszélgessünk és Te kedves Ifjonti Titán, gyere és kérdezz!
A társadalom összetartó erejét a szolidaritás, a tolerancia és a bizalom adja, ezekhez szükség van arra, hogy az ember nyitott legyen más korú, foglalkozású, állapotú emberekre, azaz a sokféleség (diverzitás) és a gyenge kapcsolatok (értsd: szomszédsági, klubsági, önkéntes munka stb.) olyan szociális kompetenciákat (együttműködés, csapatmunka, figyelem, empátia, segítőkészség stb.) fejleszt, mely világunkban egy harmonikus, boldog és sikeres élethez elengedhetetlen.Végül ez indulhat egy hobbiként, ami később, akár a hivatásoddá is válhat!
Szeretettel várunk 2011.szeptember 9-én, pénteken 10 órától a Zöld pardonban minden érdeklődőt és segítőt!
Alázattal teli élet, a munka öröme és valami elképesztő energia, erő és hit, így tudnám röviden jellemezni Éva Zeiselt.
1906. november 13-án született Budapesten Striker Éva Amália, Polányi Mihály és Wohl Cecília legidősebb gyermekeként. Kalandos, kihívásokkal teli élet, szenvedély, szorgalom és játékosság kíséri az útját a mai napig. Formatervező művész, aki "hasznos dolgok alkotójaként" határozza meg magát, egyszerűen csak tárgyakat készít - mondja magáról. Ezeknek a tárgyaknak, azonban lelkük van, minden egyes darab egy-egy érzelmet, emberi mélységet szimbolizál, lágyságuk és intimitásuk teszi annyira áthatóvá, légiessé és örök moderné.
Idén tölti be a 105. életévét Éva Zeisel. Örökifjú, a szó legnemesebb értelmében.
Egy blogban leltem rá és azóta is hatása alatt vagyok! Csillogó szemek és derű, kívánom, hogy mindannyiunknak része legyen idős korában ennek a fantasztikus életerőnek!
A demográfiai robbanás a történelem folyamán megszokott értelméhez képest, egy egészen mást jelentő fogalommá kezd válni a XXI. században. A várható hosszú élettartam, elöregedő társadalmakat és gazdasági, szociális és egészségügyi problémákat vetnek fel. A hosszú élet ára jelentős kiadást ró fel, annak a Z generációnak, akik ma még tizenéves, serdülő éveiket élik és 2050-re lesznek aktív dolgozók. Bár a kutatások ezzel a generációval kapcsolatban erősen hangsúlyozzák, hogy nem a munka irányában lesznek elkötelezettek, hanem a mobilitásukat megőrizve, rugalmasan fogják kezelni a kihívásokat és ebből kifolyólag kevésbé fognak lojálisak lenni céghez, országhoz. Nem csak munkamoráljuk ad némi fejtörést, hanem egyszerűen kevesebben lesznek, ami a számítások szerint akár a század közepére 9 millióval több nyugdíjast is jelenthet, mint aktív dolgozót.
Generációk
Fotó: Stáry Lóránt
Nem véletlenül foglalkoznak egyre több fórumon az aktív időskor kérdésével, hiszen akár egy átlag francia 24 év nyugdíjjal, míg egy átlag magyar 18, 9 évvel számolhat. Azt hogy miként finanszírozza majd az állam illetve milyen kereteket teremt a boldog idős korhoz a jelenben lefektet rendszerek fogják meghatározni.
Az építkezést, pedig alulról érdemes elkezdeni. A generációk közötti együttműködés, a társadalmi szolidaritás képezi annak a jövőbeni társadalomnak az alapját, akik az idősekkel együtt, tapasztalataikat, tudásukat megbecsülve és ezen érték felhasználása révén gazdasági hasznot is létrehoznak. A nyugdíjkorhatár kitolása nem megoldás, más rugalmas rendszerekben kell gondolkodni, olyan területekben és pozíciókban, melyekben az évek és a tapasztalatok döntőek és pár órás heti tevékenységgel fejlesztően hatnak a gazdaságra ugyanakkor az idős ember kapacitását is tiszteletben tarják.
Emellett új gondolkodásmódra van szükség illetve vissza kell nyúlni a régi korokhoz és ugyan a többgenerációs együttélés ma már nehezen megvalósítható, de érzelmi, azonos érdeklődési közösségek létrehozásával újra feléleszthető a nemzedékek találkozása, egymás segítése.
A közösségépítés egyben egy olyan új öngondoskodás is, ami az igen nehézkesen működő szociális ellátó rendszer hiányosságaira is megoldást nyújthat, hiszen az idős ember nincs magára hagyva, vannak, akik ránéznek és a közösségi gondoskodás, egymásra figyelés által mind testileg mind lelkileg és szellemileg karbantartják őket. A közösségi háló megtartó ereje és védelme, pedig a fiatal generációk bevonásával, nevelésével, szocializációjával megteremti azt a biztonságot, hogy a jó példa tovább adódjon és generációkról generációkra öröklődjön. Fenntartható, hiszen, akinek nincs múltja jövője sincs, hiába az itt és most világának túl hangsúlyozása valójában, azt a lecsót szeretjük, amit nagymamánk,édesanyánk főzött és azt szeretnénk ha a gyermekeink is a mi főztünk ízeit adnák tovább gyermekeiknek és nem a gyorsétkezdék művilágát...
Programunk egyik alapvető célja, hogy a helyi közösségeket aktivizálja. Azokat az aktív időseket célozzuk meg, akik szívesen töltenék szabadidejüket óvodai gyerekközösségekben. Szívügyük a fiatal generáció nevelése, oktatása. Szeretnék életük tapasztalatait átadni, mesét olvasni, kézműveskedni, sütni-főzni, varrni, vagy bármi olyan tevékenységet együtt végezni, ami örömet okoz. A programok megszervezéséhez önkénteseket és szakmai segítséget adunk valamint segítünk az intézményi és fenntartói háttér megteremtésében.
Fontos értéknek tartjuk:
a társadalmi szolidaritást
a toleranciát
a generációk közötti együttműködést
az érzelmi nevelést
és a közösségépítést.
Célunk, hogy bekapcsolódjunk a XI. kerület 60 plusz programjába, mely egy nagyszerű program. Részletek itt olvashatók a programmal kapcsolatban:
A programunk nagyon fiatal, mi azonban mindannyian nagyon lelkesek vagyunk és hisszük és valljuk, hogy olyan öregkorunk lesz, amilyen mintát adunk fiataljainknak az idősekkel való bánás mód terén.
Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne a programunkhoz csatlakozni!
A legpozitívabb eredmény és egyben a legnagyobb kihívás a fejlett országok számára a meghosszabbodott élettartam. Az Európai Unió, világviszonylatban a demográfiai változások tekintetében igen különleges helyzetben van, miközben az élettartam meghosszabbodott, aközben a népessége folyamatosan csökken, azaz az európai társadalom drasztikus elöregedése kezdődött el. Különféle számítások, becsélesek szerint 2050-re a 65 éven felüliek száma a jelenlegi 67 millióról 129 millióra is növekedhet (forrás:www.csaladinet.hu), ami azt jelenti, hogy az Európai Unió népességének több mint az egy negyedét jelenhetik az idős emberek 2050-re.
1997-ben az UNESCO Hamburgi Nyilatkozatában a következő fogalmazódott meg:
„Korunkban több idős ember él a Földön, mint bármikor ezelőtt, és arányuk a
lakosság egészéhez viszonyítva tovább növekszik. Ezek az idős felnőttek
nagymértékben hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéséhez."
Fontos kérdésként vetődik fel, hogy miként és hogyan tudnak hozzájárulni az idős emberek a társadalom fejlődéséhez? Biztosít-e teret, lehetőséget a társadalom az idős emberek számára? Nagy probléma az idős emberek kirekesztődése, önbizalomhiánya, egészségi és megélhetési problémái. 2011 az Önkéntesség európai éve, 2012 az Aktív idősek éve lesz. E kettő együtt jár illetve együtt járhatna. Új gondolkozásmódot, új lehetőségeket kell biztosítani, amelyekben az idős emberek kompetensek és komfortosan érzik magukat. Ezáltal sikerélményekre tehetnek szert, hasznosnak, értékesnek érezhetik magukat és meghosszabbodott életüket aktívan, teljesen élhetik meg. Ez hosszútávon minden nemzedék életminőségének javulását idézheti elő.
Az Örökifjak a fiatalokért programunk, egy lehetőséget szeretne kínálni az aktív, tenni vágyó idősek számára. Programunkkal egyrészt szeretnénk a generációk közötti együttműködést szolgálni valamint a társadalmi szolidaritás alapköveit letenni, azáltal, hogy olyan kis közösségek létrejöttét segítjük, akik egymás szomszédságban élnek, akár nap mint nap találkoznak, beszélgetnek, csak még a hely, az idő és a közös érdeklődés hiányzott a kapcsolódásukhoz. Ez a tér számunkra az óvoda, a találkozási és tevékenykedési lehetőség.
Programunk kidolgozás alatt van. Ez a blog ezt a folyamatot szolgálja.
Az első minta Örökifjak közösséget a XI. kerületben szeretnénk megvalósítani, abban a kerületben, ahol a 60+ programot kidolgozták és sikeresen működtetik és bízunk benne, hogy programunkat is örömmel fogadják.
Programunk a 2011 Vodafone "Főállású Angyal" pályázatán indult és az 503 pályázó közül bekerült a legjobb 10 pályázó közé, ami nagy örömmel és lelkesedéssel tölt el minket!
A program szakmai mentora: dr. Majercsik Eszter osztályvezető főorvos, aki idősgyógyászattal és az idősek ellátásával, gondozásával foglalkozik. A Magyar Gerontológiai Társaság vezetőségi tagja és a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja.
Az óvodai szakmai hátteret, a kelenvölgyi óvoda megbízott vezetőjének Juhász Tündének köszönhetjük.
Az önkénteseket és az Alapítványi hátteret pedig a Szívesség Közösség (www.szivesseg.net), Joós István alapító és Ipolyvölgyi Tünde az Alapítvány kuratóriumának elnöke biztosítja.
A program vezetőjeként 10 éves pedagógiai szakmai háttérrel rendelkezem, gyermekvédelemmel, önismeret fejlesztéssel, konfliktuskezeléssel, közösségi programok megszervezésével és tehetséggondozással foglalkozom. Szívügyem az érzelmi nevelés és a társadalmi felelősségvállalás, mely által a jövő generációja ápolja, megőrzi,megbecsüli, tiszteli, fejleszti és élvezi a nemzetünk és a Föld minden kincsét és szépségét.
És végül a film, amit diákjaimmal, kollégáimmal, barátaimmal és sok nyitott szívű emberrel készítettünk a programunk bemutatására:
