November a TOLERANCIA jegyében!

Szent András hava, Őszutó, Enyészet hava, Nyilas hava. Ezeken a neveken említik a régi naptárak az év 11. hónapját a novembert, mely a római kalendáriumban a kilencedik volt, és a név maga is a latin novem, kilenc szóból származik. Az elengedés időszaka ez. Ahogy a fák is siratják elveszett lombjukat, úgy mi is búcsút intünk az ősz ezernyi színének, felkészülünk a télre, szívünket, lelkünket és testünket lelassítjuk. A hideg utcákról a meleg otthonokba húzódunk, kicsit befelé figyelünk, elcsendesülünk. Legalábbis efelé lenne érdemes törekednünk...

Fotó: Izing Máté

Az elcsendesülés, a befelé fordulás, a lelki spájzban való rendrakás nem csak a lelki békénk megteremtését szolgálja, hanem kapcsolataink megerősödését is jelentheti, hiszen azáltal, hogy a hideg miatt beszorulunk az otthonainkba valamelyest több idő jut az egymásra figyelésre, a beszélgetésekre. 

Használjuk ki! 

1995 óta NOVEMBER 16. a TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA. 

Mit is jelent ez a szó, hogy tolerancia? Türelmesség, mások viselkedésének, gondolkodásának, másságának az elfogadása. Egyszerűnek tűnik mégis napjainkban a legtöbb konfliktus kiváltója, hogy emberek vagy embercsoportok akaratukat más emberekre vagy embercsoportokra akarják erőszakolni illetve a saját elképzeléseiknek megfelelőre akarják formálni őket. A tolerancia azt jelenti, hogy mindenkit elfogadunk a sajátosságaival együtt.

Ennek szellemében szeretnénk ezt a hónapot a TOLERANCIÁNAK szentelni! 

Fotó: Izing Máté

Figyeljünk oda egymásra! 

Legyünk tekintettel az idősekre, a kismamákra, a fiatalokra, a szüleinkre, családunkra, a barátainkra, a munkatársainkra, a szomszédra, a járókelőre, bárkire és mindenkire, napjában legalább egyszer lassuljunk le és legyünk türelmesek az éppen mellettünk lévő emberrel. Ehhez nagy segítségünkre lehet Thomas Gordon az emberi kapcsolatokról szóló hitvallása, mely hasznos útmutató lehet a boldog emberi kapcsolatok megőrzésében.

(credo)

„Te meg én olyan kapcsolatban vagyunk, ami nekem fontos, és szeretném fenntartani. Mégis, mindketten különálló emberként élünk, ki-ki a maga egyéni igényeivel, szemléletével, és azzal a jogával, hogy megpróbálja kielégíteni ezeket az igényeit. Igyekezni fogok őszintén elfogadni magatartásodat, amellyel igényeid kielégítésére törekszel, vagy amikor gondod van igényeid kielégítésével.

Amikor megosztod velem a problémáidat, törekedni fogok, hogy igazán elfogadóan és megértően hallgassalak – úgy, hogy inkább megkönnyítsem számodra, hogy rátalálj a saját megoldásodra, semhogy a magaméira szoktassalak. Ha az én viselkedésemmel van gondod, mert az keresztezi igényeidet, bátorítalak majd, hogy érzéseidet őszintén elmondd. Ilyenkor meghallgatlak majd, és igyekszem változtatni magatartásomon, ha tudok.

Ha pedig a Te viselkedésed ütközik az én igényeimmel, és emiatt úgy érzem, nem tudlak elfogadni, ezt is meg fogom osztani veled: olyan nyíltan és becsületesen közlöm érzéseimet, amennyire csak tudom – bízva abban, hogy tiszteled annyira igényeimet, hogy meghallgass, és igyekezz ennek nyomán változtatni viselkedéseden.

Olyankor, ha egyikünk sem tud a másik kedvéért változtatni magatartásán, és úgy látjuk, hogy kapcsolatunkban itt az igények konfliktusa lépett fel, állapodjunk meg abban, hogy egyikünk sem él hatalmával a maga győzelme érdekében, a másikunk veresége árán. Szem előtt tartom az igényeidet, de figyelembe kell vennem a sajátjaimat is. Ezért hát igyekezzünk elkerülhetetlen konfliktusainkra mindig olyan megoldást találni, mely mindkettőnk szemében elfogadható.

Ha ezt tesszük, teljesülnek a kívánságaid, és az enyémek ugyanígy – senki sem veszít, mindketten nyerünk. Így pedig, igényeid kielégítése révén, tovább fejlődhetsz, növekedhetsz, mint önálló ember. Nem kevésbé én is. Kapcsolatunk így mindig egészséges lehet, hiszen kölcsönösen örömteli. Mindketten azzá válhatunk, amire belsőnkből képesek vagyunk, és továbbra is a kölcsönös tisztelet és szeretet érzésével viszonyulhatunk egymáshoz, barátságban és békében.”

Fotó: Izing Máté

A csodálatos fotókért köszönet Izing Máténak, a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium diákjának!