2011. október 24., hétfő

KORUNK, ÉLETKORUNK, ÉLETKÖRÜNK - Írta: Szalay Tünde

Az időskor megítélése napjainkban 3.

Azt gondolhatnánk, hogy minden ember belső magánügye, hogy milyen a hozzáállása az öregedéshez, mennyire fogadja el azt értéknek, és az élete részének.
Ám ez a megközelítés így még nem teljes.
Valóban, egyrészt saját dolgunk, hogy az emberi életútnak erre a szakaszára hogyan tekintünk.  De két másik szempont miatt, már másokra is hatással vagyunk.
Egyrészt az, hogy milyen életminőségben, jólétben, egészségi állapotban éljük meg a saját öregségünket, az kihat arra a környezetre, amelyben élünk. Felelősségünk tehát önmagunk időskorával kapcsolatban egyértelmű, mert azzal befolyásoljuk családunk, szeretteink, embertársaink életét is.
Másrészt azzal szemben sem lehetünk közömbösek, hogy a népességben, embertársaink közel 5 százaléka időskorú. Az Európai Unió felmérései szerint, a tagállamokban 2015-re 20 millió idős ember él majd közöttünk.


(forrás: google.com)

Ezért mindnyájunk számára jelentőséget hordoz, hogyan viszonyulunk, miféle ítéleteket alkotunk az öregedésről, öregségről. Minden ember számára fontos, hogy embertársainak, a társadalom egészének a szemléletmódja megváltozzon. Milliók számára segíthetjük elő ezzel azt, hogy szégyen, félelem, szorongás nélkül élhessék meg ezt a természetes folyamatot, teljes értékű emberként, jólétben, egészségben és megbecsültségben.


(forrás: google.com)


Alapvető, hogy sem embercsoportokra, sem jelenségekre nem tekinthetünk önmagukban. Az idős generációkra gondolva azt is észre kell vennünk, hogy mi magunk is napról napra egyre közelebb kerülünk ehhez az életszakaszhoz.

Másrészt pedig összetartozunk, és kölcsönösen hatással vagyunk egymásra.


(forrás: google.com)

Lehetőségünk adott arra, hogy gondolatainkkal, érzéseinkkel, szemléletünkkel, életmódunkkal, segítő és konstruktív erőt képviseljünk, önmagunk és mások időskora iránt is felelősséget érezzünk.


„Ahol az életem bármilyen módon odaadással van egy másik élet iránt, véges életakaratom átéli az eggyé létet a végtelennel, amelyben minden élet egy.” (Schweitzer,1999)


Összetartozás (forrás: google.com)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése